Rábaablak - Minőségi, nyílászáró, faablak, ablakgyártás, ajtógyártás, fa ablakok, ajtó, ablak, ajtók, ablakok, nyílászárók, fa ablak, fa ajtó, fa ajtók, fa nyílászáró, fa nyílászárók, bejárati ajtó, bejárati ajtók, bejárati nyílászáró, bejárati nyílászárók, beltéri ajtó, beltéri ajtók, beltéri nyílászáró, beltéri nyílászárók, gyártás, gyártása, készítés, készítése, értékesítés, értékesítése, árusítás, árusítása, beszerelés, beszerelése,forgalmazás, forgalmazása, kereskedelem, kereskedelme, egyedi, kiváló, minőség, minőségű - Minőségi fa ablakok és nyílászárók egyedi gyártása - Minőségi fa ablakok és nyílászárók egyedi gyártása

SEGÍTÜNK ELIGAZODNI A NYÍLÁSZÁRÓK VILÁGÁBAN!

ÉPÜLETFIZIKA: VÍZZÁRÁS, SZÉLÁLLÓSÁG, LÉGZÁRÁS, HANGSZIGETELÉS


VÍZZÁRÁS




Nagyon fontos elvárás, hogy a nyílászárónk ne ázzon be. A nyílászárót elsősorban szeles időben áztatja a csapóeső. Vannak persze védett helyen beépített ablakok is (pl. erős ereszkinyúlás, előtető, loggia, erkély stb.) Ezért, külön vizsgálják védetlen és védett helyen a nyílászárók vízzárását.
A vizsgálat laboratóriumban történik, ahol 0 Pa-tól 600 Pa-ig növelve a nyomást permetezik a nyílászárót, a légnyomással szimulálják a szelet. A nyomás növelésével a szerkezet alakja megváltozik, torzul, így egyre jobban csökken az ablak kerületén a tömítettség. Megvizsgálják, hogy a szerkezet meddig nem engedi át a csapadékot és ennek megfelelően sorolják osztályba a nyílászárót vízzáróság tekintetében.
A skála az alábbi besorolást adja:
•    védetlen helyen a skála 1A-tól 9A-ig tart
•    védett helyen 1B-től 7B-ig tart a skála. 
Az 1A és 1B a leggyengébb, a 9A és 9B a leginkább vízzáró nyílászáró.


SZÉLÁLLÓSÁG



A nyílászárókat rendkívül különböző módon éri a szél. Elsősorban persze attól függően, hogy milyen éghajlati övezetben található, de erősen befolyásolja a tengerszint feletti magasság, a terepszint feletti magasság, vagyis az emeletek száma és a tájolás. Ne feledkezzünk meg a nyílászáró méretéről, hiszen például az erkélyajtók a legnagyobb felületűek az összes beépített nyílászáró közül, könnyen belátható, hogy ezeket éri a legnagyobb szélterhelés. A szélnyomás hatása akkor a legszembetűnőbb, amikor csapadékkal is párosul, az úgynevezett „csapóeső” minden kis rést megtalál a nyílászárón. A magas, sokemeletes épületekben ez még hatványozottabban jelentkezik, hiszen a szélnyomás a magassággal rohamosan nő. Ebből látható, hogy ha a termékben olyan vasalat van, amely a tok és a nyíló szárny között a legnagyobb viharban sem enged elmozdulást, akkor a többszörös tömítés a „gyári helyén” maradva be tudja tölteni a funkcióját, vagyis sem szelet, sem pedig vizet nem enged a belső terekbe. Ehhez természetesen a vasalatot fogadó nyílászárónak is milliméter pontosnak, azaz tökéletesnek kell lennie.


Az eddig elmondottakra reagálva, itt az újdonság a Rábaablaktól. Világviszonylatban is kiemelkedő a legújabb fejlesztésű toló erkélyajtó e tulajdonsága! Ráadásul mindez rejtett vasalattal, a Rábaablak Innova Next tolóajtójába beépítésre kerülő ROTO vasalatrendszerrel. A vasalatrendszer iránti igény először a Távol-Keleten jelent meg. Elvárás volt, hogy orkán erejű széllökésekkel sújtott esős, viharos körülmények között is tartós és biztonságos legyen. A kifejlesztett hatékony körkörös tömítettség nem csak a szél és víz ellen védi a belső teret, hanem kiváló hangszigetelést is biztosít.

 

De vissza a fizikához a témával kapcsolatban. A szélállóságot laboratóriumi körülmények között vizsgálják, mely több lépésből áll.
•    Első lépésben lépcsőzetesen emelik a nyílászárót érő légnyomást 400 és 2000 Pa között, szélszívást és fújást is modellezve. A nyomás miatt bekövetkező relatív alakváltozást mérik, A, B és C osztály létezik. A „C” osztályú a legstrapabíróbb.
•    Második lépésben 50-szer egymás után tesztelik a nyílászárót különböző nyomásértékeken, szintén szélfújást és szélszívást is modellezve, 1-5 közötti osztályba sorolva. Itt a sokszoros ismétlődésszám a lényeg, így is működőképesnek kell maradnia az ablaknak. Az 5-ös osztály jelenti a legerősebbet.
•    Harmadik lépésben 600-3000 Pa közötti nyomásokon tesztelnek. Itt követelmény, hogy a nyílászáró zárva maradjon és a szerkezetből semmi nem törhet el. Ha az üveg törik be, akkor egyszer még megismételhető a vizsgálat. Itt szintén az 5-ös osztály jelenti szélállóság tekintetében a legerősebbet.
A nyílászáró szélállóságának minősítése 3 betű és 5 osztály kombinációja, ami a vizsgálatok eredményét összefoglalva jellemzi a nyílászárót. Az „A1” jelenti a leggyengébb, a „C5” pedig a legnagyobb szélállóságot.

 
OSZTÁLY ALAKVÁLTOZÁS
A B C
1 A1 B1 C1
2 A2 B2 C2
3 A3 B3 C3
4 A4 B4 C4
5 A5 B5 C5



LÉGZÁRÁS

Eddig elsiklottunk felette, de alapvetően ez az egyik legfontosabb tulajdonsága, jellemzője a nyílászárónak, hiszen az időjárástól függetlenül is jól záródónak kell lennie pl. egy ablaknak. Mindenki ismeri azt a jelenséget egy régi házban, ha odakint fúj a szél, bent leng a függöny. A túl gyors légcsere rontja a helyiség komfortját és télen magas fűtési költséget eredményez. Légzáráson a helyiség és a külső tér közötti légcserét értjük. A légzárás mérése laboratóriumban történik, kérdés, hogy hány köbméter levegő jut át 1 óra alatt egy 1 m2-es felületen. A réseken átjutó légmennyiséget tudják mérni, ezt viszonyítják a nyílászáró felületéhez. A mérés alapján 1-4 osztályba sorolják az adott nyílászárót, ahol a 4. osztály jelenti a legjobb légzárást.

HANGSZIGETELÉS

Hangszigetelés alatt léghangszigetelést értünk, amelyet laboratóriumban vagy beépített állapotban mérnek. A laboratóriumi méréseknél általában jobb eredmények adódnak, mint a helyszínen, ezért a mért értékeket korrigálják. A nyílászáró hangszigetelő képességét az Rw(C; Ctr) számmal adjuk meg dB-ben kifejezve. A gyártók inkább a laboratóriumi értéket adják meg. (Pl. 20-120 dB, a suttogástól a légkalapácsig). Minél magasabb ez az érték, annál jobban hangszigetel a nyílászáró. Meg kell jegyeznünk, hogy a nyílászárók hangszigetelése természetesen javítható. (Pl. üvegvastagság növeléssel, üvegtávolság növeléssel, hangszigetelő üveg beépítésével, aszimmetrikus üvegelhelyezéssel, speciális gáztöltéssel és hangszigetelő fóliával.) Az üvegezésen kívül a szárny és a tok lágy ütközéseinek számával is javítható a hanggátlás. A beépítés is nagyban befolyásolja a valós hangszigetelést, de függ még a nyílászáró méretétől és helyzetétől, valamint a helyiség akusztikai tulajdonságától is.


Benkő János
tervező, okleves építőmérnök
http://www.benkojanos.hu/