VÍZZÁRÁS




Nagyon fontos elvárás, hogy a nyílászárónk ne ázzon be. A nyílászárót elsősorban szeles időben áztatja a csapóeső. Vannak persze védett helyen beépített ablakok is (pl. erős ereszkinyúlás, előtető, loggia, erkély stb.) Ezért, külön vizsgálják védetlen és védett helyen a nyílászárók vízzárását.
A vizsgálat laboratóriumban történik, ahol 0 Pa-tól 600 Pa-ig növelve a nyomást permetezik a nyílászárót, a légnyomással szimulálják a szelet. A nyomás növelésével a szerkezet alakja megváltozik, torzul, így egyre jobban csökken az ablak kerületén a tömítettség. Megvizsgálják, hogy a szerkezet meddig nem engedi át a csapadékot és ennek megfelelően sorolják osztályba a nyílászárót vízzáróság tekintetében.
A skála az alábbi besorolást adja:
•    védetlen helyen a skála 1A-tól 9A-ig tart
•    védett helyen 1B-től 7B-ig tart a skála. 
Az 1A és 1B a leggyengébb, a 9A és 9B a leginkább vízzáró nyílászáró.


SZÉLÁLLÓSÁG



A nyílászárókat rendkívül különböző módon éri a szél. Elsősorban persze attól függően, hogy milyen éghajlati övezetben található, de erősen befolyásolja a tengerszint feletti magasság, a terepszint feletti magasság, vagyis az emeletek száma és a tájolás. Ne feledkezzünk meg a nyílászáró méretéről, hiszen például az erkélyajtók a legnagyobb felületűek az összes beépített nyílászáró közül, könnyen belátható, hogy ezeket éri a legnagyobb szélterhelés. A szélnyomás hatása akkor a legszembetűnőbb, amikor csapadékkal is párosul, az úgynevezett „csapóeső” minden kis rést megtalál a nyílászárón. A magas, sokemeletes épületekben ez még hatványozottabban jelentkezik, hiszen a szélnyomás a magassággal rohamosan nő. Ebből látható, hogy ha a termékben olyan vasalat van, amely a tok és a nyíló szárny között a legnagyobb viharban sem enged elmozdulást, akkor a többszörös tömítés a „gyári helyén” maradva be tudja tölteni a funkcióját, vagyis sem szelet, sem pedig vizet nem enged a belső terekbe. Ehhez természetesen a vasalatot fogadó nyílászárónak is milliméter pontosnak, azaz tökéletesnek kell lennie.


Az eddig elmondottakra reagálva, itt az újdonság a Rábaablaktól. Világviszonylatban is kiemelkedő a legújabb fejlesztésű toló erkélyajtó e tulajdonsága! Ráadásul mindez rejtett vasalattal, a Rábaablak Innova Next tolóajtójába beépítésre kerülő ROTO vasalatrendszerrel. A vasalatrendszer iránti igény először a Távol-Keleten jelent meg. Elvárás volt, hogy orkán erejű széllökésekkel sújtott esős, viharos körülmények között is tartós és biztonságos legyen. A kifejlesztett hatékony körkörös tömítettség nem csak a szél és víz ellen védi a belső teret, hanem kiváló hangszigetelést is biztosít.

 

De vissza a fizikához a témával kapcsolatban. A szélállóságot laboratóriumi körülmények között vizsgálják, mely több lépésből áll.
•    Első lépésben lépcsőzetesen emelik a nyílászárót érő légnyomást 400 és 2000 Pa között, szélszívást és fújást is modellezve. A nyomás miatt bekövetkező relatív alakváltozást mérik, A, B és C osztály létezik. A „C” osztályú a legstrapabíróbb.
•    Második lépésben 50-szer egymás után tesztelik a nyílászárót különböző nyomásértékeken, szintén szélfújást és szélszívást is modellezve, 1-5 közötti osztályba sorolva. Itt a sokszoros ismétlődésszám a lényeg, így is működőképesnek kell maradnia az ablaknak. Az 5-ös osztály jelenti a legerősebbet.
•    Harmadik lépésben 600-3000 Pa közötti nyomásokon tesztelnek. Itt követelmény, hogy a nyílászáró zárva maradjon és a szerkezetből semmi nem törhet el. Ha az üveg törik be, akkor egyszer még megismételhető a vizsgálat. Itt szintén az 5-ös osztály jelenti szélállóság tekintetében a legerősebbet.
A nyílászáró szélállóságának minősítése 3 betű és 5 osztály kombinációja, ami a vizsgálatok eredményét összefoglalva jellemzi a nyílászárót. Az „A1” jelenti a leggyengébb, a „C5” pedig a legnagyobb szélállóságot.

 

OSZTÁLY	ALAKVÁLTOZÁS
	A	B	C
1	A1	B1	C1
2	A2	B2	C2
3	A3	B3	C3
4	A4	B4	C4
5	A5	B5	C5

LÉGZÁRÁS

Eddig elsiklottunk felette, de alapvetően ez az egyik legfontosabb tulajdonsága, jellemzője a nyílászárónak, hiszen az időjárástól függetlenül is jól záródónak kell lennie pl. egy ablaknak. Mindenki ismeri azt a jelenséget egy régi házban, ha odakint fúj a szél, bent leng a függöny. A túl gyors légcsere rontja a helyiség komfortját és télen magas fűtési költséget eredményez. Légzáráson a helyiség és a külső tér közötti légcserét értjük. A légzárás mérése laboratóriumban történik, kérdés, hogy hány köbméter levegő jut át 1 óra alatt egy 1 m2-es felületen. A réseken átjutó légmennyiséget tudják mérni, ezt viszonyítják a nyílászáró felületéhez. A mérés alapján 1-4 osztályba sorolják az adott nyílászárót, ahol a 4. osztály jelenti a legjobb légzárást.

HANGSZIGETELÉS

Hangszigetelés alatt léghangszigetelést értünk, amelyet laboratóriumban vagy beépített állapotban mérnek. A laboratóriumi méréseknél általában jobb eredmények adódnak, mint a helyszínen, ezért a mért értékeket korrigálják. A nyílászáró hangszigetelő képességét az Rw(C; Ctr) számmal adjuk meg dB-ben kifejezve. A gyártók inkább a laboratóriumi értéket adják meg. (Pl. 20-120 dB, a suttogástól a légkalapácsig). Minél magasabb ez az érték, annál jobban hangszigetel a nyílászáró. Meg kell jegyeznünk, hogy a nyílászárók hangszigetelése természetesen javítható. (Pl. üvegvastagság növeléssel, üvegtávolság növeléssel, hangszigetelő üveg beépítésével, aszimmetrikus üvegelhelyezéssel, speciális gáztöltéssel és hangszigetelő fóliával.) Az üvegezésen kívül a szárny és a tok lágy ütközéseinek számával is javítható a hanggátlás. A beépítés is nagyban befolyásolja a valós hangszigetelést, de függ még a nyílászáró méretétől és helyzetétől, valamint a helyiség akusztikai tulajdonságától is.


Benkő János
tervező, okleves építőmérnök
http://www.benkojanos.hu/